Tetszik ez az automatikusan generált cím (aka Helló Világ!) hát meghagyom. Egyszerre utal a régi és az új életemre 🙂 Én ugyanis szoftverfejlesztő volnék, és a legtöbb új technológia tanulása azzal kezdődik, hogy megírjuk a “Hello World” programocskát. Hát itt is most így köszönök a világra.
Ezt a blogot elsősorban terápiás céllal írom. Nincs komolyabb gondom, csak azt érzem, vannak dolgok, amiket ki kell írnom magamból. Először naplóírásra gondoltam, de akkor már miért ne legyen digitális és a weben? Hátha valakiben gondolatokat ébreszt – ha lesz bárki, aki olvassa 🙂
Jelenleg főállású anyuka vagyok, ami számomra azt jelenti, hogy iszonyat fáradt és rettentő boldog egyszerre. Ezt ezelőtt el se tudtam volna képzelni, valahogy a belső békéhez hozzátartozott mindig az, hogy kipihent legyen az ember, de attól szép az élet, hogy mindig mutat valami újat. Most például ezt 🙂 És rengeteg mást! Szívesen nekiállnék most itt ecsetelni, hogy milyen gyönyörű a kislányom, hogy mennyi boldog percet töltünk el együtt, hogy a férjem milyen gondoskodó, és amúgy is, milyen szépen csicseregnek a madarak, de azonnal hozzá kéne tennem, hogy sosem alszom ki magam, már kínzásnak élem meg az éjjeli ébredéseket, hogy kezdek elfelejteni nemhogy angolul, de még magyarul is beszélni, hogy néha zavarba jövök felnőtt társaságban, mert szinte csak gyerek dolgokról tudok beszélni, stb…
A blog címe arra utal, hogy a “lelki sárt” valahová bele tudjam törölni, talán jó lesz erre az írás itt, ezen a blogon. Szóval Helló Világ, itt vagyok!
Kommentek